Mondd szepen: Toyama-shi

Most jottem csak ra, hogy a szolgaltatonal csak regisztralt felhasznalok commentelhetnek. (Chikushoo), pedig mar ugy vartam a hozzaszolasokat. Hulyet kapok ettol az eroltetett communitizestol...

Na mindegy, folytatom.

Szoval Toyama, milyen is itt. Kis varos, legalabbis japan viszonylatban, viszont eppen ezert nagyon is elheto benyomast tett ram. A szoveg melle kisebb hangulatkepeket mellekelek. Szoval nem emeletesek a hazak, van hely (vetemenyes a varos kozepen, ilyet fogadok nem latni Tokioban), nincs nagy tomeg, de igy is keskenyek az utcak, picikek a hazak, a leptek valahogy Eszak-Europara emlekeztet, kicsit hollandia-feelingem tamadt. (Na, erre a parhuzamra biztos senki nem szamitott a nepes olvasotaborombol... ) Olvasmanyaim alapjan egyebkent a haboruban porig bombaztak, (komoly vegyipara volt), ugyhogy regi hazat nem nagyon latni, viszont a lakohazak cirka fele regi stilusu tetocsereppel van lefedve, amitol tiszta buddhista templomformat kap, nagyon jol nez ki.　

Ja, van var is, tok uj, ugyanis a Meiji korban valami okostoni ugy gondolta, ottlenne a legjobb helye a szep modern varoskozpontnak, es ugy is lett. 54-ben volt valami nagy rendezveny, arra restauraltak/rekonstrualtak a tornyot, most meg epitik vissza az egeszet. Viszont ennek a hajcihonek hala most gyonyoru, ragyog az egesz.

Ami a legfurabb, hogy minden hiresztelessel szemben egyaltalan nem bamulnak meg, meg az egyetemtol tavolabbi helyeken sem, meg egyszer sem tort ram az erzes, hogy uristen, mennyire kilogok a sorbol. Na jo, egyszer feltunt, hogy nagyon pislognak ram, amikor bealltam a tomegbe meghallgatni a foteren csinnadrattazo amator rockzenekart. Az elottem allo egyenruhas kozepiskolas kiscsajok mar nem tudtak, mit nezzenek, hogy vegigmerhessenek a szemuk sarkabol. De tenyleg ez volt az egyetlen. A bolti eladoknak a szeme sem rebben, a sarki konbiniban az elado a multkor mar "mata irasshaimase!"-val koszontott (kb. isten hozta megint nalunk!)

Toyama amugy tengerparton fekszik, ebbol ugyan meg semmit nem lattam, de minden terkep eskuszik ra. A folyo tenyleg megvan, azt mar en is megjartam nehanyszor (a hidat legalabbis).　Mivel a tenger jopar kilometer, en meg nem akarom buszra pazarolni a draga penzt, egyelore meg nem jutottam el odaig, talan majd ha lesz bicajom (remelhetoleg csak napok kerdese). Korbeveszik a hegyek, szep idoben latni is oket (ilyen idaig csak egyszer volt, alt. parasabb a levego, de a varos reklamfotoin persze mindig ott a Tateyama (3003 m, ld lenti kepen), ami mellesleg affele prefektura-szimbolum a viharmadarral (raichou, avagy thunderbird, ld. sandaabaado expressz) egyutt. Amugy a varos maga tok lapos, mar nagyon vagyom a fennt emlegetett bicajra, csak egyelore nem talaljuk az ahitott helyet, ahol hasznaltat is kapni...

Mindent osszevetve tetszik itt, es hal istennek nem ert csipobol akkora kultursokk, mint tartottam tole, ami viszont azt jelenti, hogy keszulhetek az alattomosabbik, hatulrol, lesbol tamados fajtara...

Ja, erdekesseg, kiderult, miert van O-laba a legtobb japannak: az a franya seiza-ules, meg kiskorukben elgorbiti a terduket. lent egy csodalatos peldany, tessek megcsodalni bucsuzoul. Legkozelebb az egyetemrol regelek.